Alapvető információk
Ezen „Belső visszaélés-bejelentési felület” működésének célja, hogy az arra jogosult személyek ezen keresztül biztonságosan, bizalmasan - akár anonim módon - jelenthessék be a cég működésével kapcsolatos jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információkat.
Ez az oldal tájékoztatást ad a bejelentés kivizsgálásának menetéről, valamint a bejelentő jogairól, továbbá a megfelelő menüpontokon keresztül elérhetők a vonatkozó belső szabályzatok, jogszabályok és az adatvédelemmel kapcsolatos tájékoztatás.
A gyakran ismételt kérdések (GYIK) menüpontban a bejelentéssel és a kivizsgálással kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdéseket és az azokra adott válaszokat gyűjtöttük össze.
Bejelentés megtétele
A kivizsgálás folyamata
1. Bejelentés
- Megtehető
- Írásban (ezen belső visszaélés-bejelentő felületen keresztül),
- Szóban (telefonon, illetve személyesen az ezen oldalon is elhelyezett „Belső visszaélés-bejelentési rendszer működési szabályzatában” foglaltak szerint, az ott megadott telefonszámon ),
- Bejelentés tehető, akár anonim módon is (ebben az esetben a foglalkoztatónak nem kötelessége a bejelentés kivizsgálása.)
- A foglalkoztató vizsgálja az alábbiakat
- Azonosítható valós személy tette-e a bejelentést,
- A bejelentés nem nyilvánvalóan hamis, rosszhiszemű bejelentés-e,
- A bejelentésnek valóban ő-e a címzettje,
- Igényel-e esetleg azonnalos intézkedéseket, például valamely hatóság értesítését, feljelentés megtételét,
- Anonim bejelentés esetén indokolt-e a bejelentés kivizsgálása.
- A foglalkoztató elsődleges feladatai
- A bejelentő védelme!
- Szóbeli bejelentés alapján a bejelentés írásba foglalása,
- A bejelentő tájékoztatása a bejelentéssel kapcsolatos jogaival és az adatkezelési szabályokkal kapcsolatban,
- Az írásban, vagy hangüzentben tett bejelentés esetén a bejelentő számára visszaigazolás küldése a bejelentés beérkezéséről, és a kivizsgálás megkezdéséről.
2. Vizsgálat
- Határidő
- A lehető legrövidebb határidőn belül kell a bejelentés kivizsgálni,
- De legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított 30 napon belül,
- Különösen indokolt esetben a bejelentő tájékoztatása mellett maximum 3 hónapig meghosszabítható.
- A kivizsgálás során végrehajtható intézkedések
- Kapcsolattartás a bejelentővel, melynek keretében a bejelentés pontosítása, kiegészítése, a tényállás tisztázása, a bejelentő felhívása, további információk rendelkezésre bocsátására,
- A bejelentésben érintett tájékoztatása (a bejelentésről, de nem a bejelentő személyéről, jogairól, valamint arról, hogy jogi képviselő útján is kifejtheti az álláspontját), majd meghallgatása,
- A bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkező személy tájékoztatása (a bejelentésről, de nem a bejelentő személyéről, jogairól, valamint arról, hogy jogi képviselő útján is kifejtheti az álláspontját), majd meghallgatása,
- Rosszhiszeműen valótlan bejelentés esetén, ha a bejelentéssel kapcsolatban felmerülhet a bíróságnak, vagy más hatóságnak történő továbbítás szükségessége.
- A kivizsgálás mellőzhető
- Bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg,
- A bejelentést nem erre jogosult személy tette meg,
- A bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, illetve
- A közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.
3. A vizsgálat lezárása
- A lezárás lehetséges módjai
- Fegyelemsértés, vagy kisebb fokú jogsértés megállapítása esetén, saját hatáskörben eljárva az érintett szankcionálásával,
- Jogsértés megállapítása esetén az ügy továbbítása a hatáskörrel rendelkező hatósághoz,
- Annak megállapítása, hogy nem történt fegyelemsértés, vagy jogsértés, vagy az olyan csekély súlyú, hogy nem igényel további intézkedést,
- Az eljárás során nem lehet abban érdemben állást foglalni, hogy történt-e fegyelemsértés, vagy jogsértés, és további intézkedésektől sem várható eredmény.
- A lezárás során
- Szükség esetén az ügy illetékes hatósághoz történő továbbítása,
- Indokolt esetben fegyelmi felelőségre vonás,
- Az érintettek tájékoztatása.
Kapcsolódó belső szabályzat
A rendszert üzemeltető vállalkozás:
A ........... által működtetett belső visszaélés-bejelentési rendszer működési szabályzata itt érhető el.
Adatvédelmi tájékoztató
Adatkezelő:
A ........... által működtetett belső visszaélés-bejelentési rendszer adatkezelési szabályzata itt érhető el.
Gyakran ismételt kérdések
A belső visszaélés-bejelentési rendszer célja annak a foglalkoztató jogszerű, átlátható és hatékony működésének érdekében - a 2023. évi XXV. tv-ben foglalt jogi kötelezettségnek is eleget téve – egy olyan rendszert működtessen, melyben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.
A belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tehet:
- a) a foglalkoztató által foglalkoztatott, b) az a foglalkoztatott, akinek a foglalkoztatónál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt, és c) a foglalkoztatóval foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött. d) az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatban áll, e) a foglalkoztató tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a foglalkoztató ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is, f) a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy, g) a foglalkoztatónál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes, h) a foglalkoztatóval az d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és i) az a személy, akinek az d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a foglalkoztatóval megszűnt.
A bejelentőt nem érheti hátrány a bejelentés megtétele miatt, kivéve azokat az eseteket, amikor valaki rosszhiszeműen valótlan bejelentést tesz.
Anonim módon is lehetőség van a bejelentés megtételére, ebben az esetben azonban a foglalkoztató (a rendszer működtetője) eldöntheti, hogy fogytat-e vizsgálatot a bejelentés kivizsgálására, vagy eltekint attól. Fontos azonban tudni, hogy a bejelentőt és a személyes adatait a foglalkoztatónak védenie kell. Erről bővebben is olvashat a felületen megtalálható erről szóló belső szabályzatban és a felületről is elérhető 2023. évi XXV. törvényben.
Ha a bejelentés természetes személyre vonatkozik, az e természetes személyt megillető, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerinti, a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joga gyakorlása során a bejelentő személyes adatai nem tehetők megismerhetővé a tájékoztatást kérő személy számára.
Ha azonban az eljárás során nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni, alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.
A felület üzemeltetője elsődlegesen ezen belső visszaélés-bejelentő felületen fogad bejelentéseket. Ezen kívül telefonon, illetve személyesen is tehető bejelentés az ezen oldalon is elhelyezett „Belső visszaélés-bejelentési rendszer működési szabályzatában” foglaltak szerint.)
A bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha
- a) a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg,
- b) a bejelentést nem az erre jogosult személy tette meg,
- c) a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, illetve
- d) a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy (a továbbiakban együtt: bejelentésben érintett személy) jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.
Ha az eljárás során nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és
- a) ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni,
- b) alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.
A belső visszaélés-bejelentési rendszert működése során a személyazonosságát felfedő bejelentő, valamint a bejelentésben érintett személy személyes adatait az erre jogosultakon kívül más nem ismerheti meg. Az Etikai tisztviselő a vizsgálat lezárásáig vagy a vizsgálat eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat – a bejelentésben érintett személy tájékoztatásán túl –más szervezeti egységgel vagy munkatárssal a vizsgálat lefolytatásához feltétlenül szükséges mértékben oszthatja meg.